Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Örök adventben

2012.12.09

www.tvn.hu_4cfa5b752e1a04efd2a90670d139c65f.gif

 
Jöttek és tűntek szent karácsonyok,
tizennyolcnál is több talán,
tizennyolcszor kerestem Őt,
de titok maradt nekem és talány.

Csak gyertyalángot láttam és fenyőt,
azokban véltem, vártam Őt,
Az Ige szólt és zengett az ének,
egy sugarát elfogtam szemének,
de villanás volt csak és rejtelem,
kutattam arcát a szent éjeken,
éreztem ízét borban és kenyérben,
palástja lengett már az égen,
de felhőknél is magasabban,
annyi tűnt karácsony után,
én mégis adventben maradtam.

Most felfigyelek minden neszre,
hátha most megy el az ajtó előtt,
tisztogatok sok mindent megmozgatva,
vigyázva, várva-várom Őt.

Tudom, a hegynek le kell omlani,
amikor jön, ha a völgy is egyenes,
Uram, évekig készítem utad,
amelyen hozzám végre eljöhess.

Mint kisded jössz, ki szív-bölcsőt keres,
vagy úgy toppansz be, mint vőlegény?
Mécsemet minden nap megtöltöm,
Örök adventben várlak én.

Mert hátha majd a lombos nyár hoz,
nem gyertyafényű, karácsonyos tél,
vagy éppen akkor hajnal lobban,
vagy napsugárban izzó dél.

Amíg én méltó leszek hozzád
lehet, hogy rámegy ez az élet,
de végig várni foglak téged,
várni, várni, amíg csak élek -
a lámpást fent, magasban tartva,
míg végre feljön csillagom,
végtelen adventek után
örök karácsonyom.     

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.